Nők a nőkért és a gyengébbekért
Európai Feminista Egyesülés Egyesület
A cigány, illetve roma nők helyzetéről és kitörési lehetőségeiről volt szó az Európai Feminista Egyesülés Egyesület szervezésében csütörtökön (október 16-án) délután öt órától, a Pallas Páholyban, majd az ötödik Európai Szociális Fórum malmöi eseményeiről és állásfoglalásairól adott számot Morva Judit közgazdász, az egyesület alelnöke.
Daróczi Ágnes újságíró-műsorvezető-szerkesztő, több magyar és nemzetközi cigányszervezet vezetőjeKattints ide
adta elő értő és elkötelezett beszámolóját, illetve a tényeket megvilágító, régen érlelt gondolatsorát a cigányság, a cigánycsaládok és cigánynők sorsának alakulásáról, a szocialista érától a rendszerváltozáson át napjainkig. Beszélt még arról, hogy a cigányság integrációját a többségi társadalom inkább asszimilációnak képzeli el. Ezt az is támogatja, hogy az oktatásban nem szerepelnek azok az ismeretek, amelyek a többségi lakosság és a cigányok történelmi egymásrautaltságát mutatná meg az aktuális diákságnak. Mint, ahogy a cigányok kultúrája sem jelenik meg az általános, illetve középiskolai tananyagban. Az oktatás, azon túl, hogy a lehetővé teszi, illetve hagyja, hogy a népcsoportok az intézményeit használják az ellentétek megnyilvánulásainak színteréül, arra alkalmatlan pedagógusokra bízza a felnövekvő nemzedéket. Minőségi oktatásról általában sem, és a szegregálódott iskolák tekintetében különösen nem lehet beszélni. A közös múlt és értékek ismerete nélkül nem alakulhat ki a felnövekvő nemzedékek tagjaiban az elfogadás és a szolidaritás.
A beszámolót követően hamar váltottak eszmecserére, beszélgetésre az esemény résztvevői. Sokféle vélemény hangzott el, sokféle szempont villant fel a hozzászólásokban. Némi vita alakult ki arról, hogy együtt, vagy külön kell-e tanítani a többségi és a cigánygyerekeket. Aztán az a nézőpont nyert többséget, hogy az oktatás formáiban a sokszínűség jó dolog, ha az oktatás és a tananyag minősége biztosított. Abban mindnyájan egyetértettek, hogy a rendszerváltozás legnagyobb vesztesei a romák, illetve cigányok, akik a szakképzetlen, illetve alacsonyan képzett munkavállalók háromnegyedét tették ki a szocialista időkben, mert pénzkereset szempontjából nem volt értéke és vonzása a tudásnak, illetve az iskolázottságnak. Ma pedig a munkanélkülieknek és segélyezetteknek a lényeges többségét adják. Tanulási kedvüket manapság az oktatás minősége is aláássa, nem beszélve az iskolai és lakóhelyi szegregációról, a cigányok általános életkörülményeinek nagymértékű romlásáról.
Czakó Zoltánné a karancslapujtői kisebbségi önkormányzat vezetője
arra kérdésre igyekezett választ adni, hogy kitörési lehetőség-e a tanulás a vidéki cigány lakosságnak, illetve roma nőknek. Elmondása szerint a munkaügyi központok által szervezett tanfolyamok, a képzés idejére fizetett támogatással segítik a megélhetést, de a munkaerőpiacon nem jelentenek előnyt, illetve valódi lehetőséget. A munkáltatók nem választanak roma, illetve cigány munkatársat maguknak, hiába van megfelelő képzettségük. A vállalkozás lehetősége több oknál fogva is kevés. Nincs elegendő forrás, piacismeret és önbizalom. Karancslapujtőn a legfiatalabb, szakmával is rendelkező munkavállalók is közmunkára szorulnak. A közösség ereje sokat segít, de nem elegendő a kitöréshez.
A Czakóné által elmondottakat nagy érdeklődés által kísérve egészítette ki
Kertész Lóránt, a Cigány Polgárjogi Szervezet elnöke.Kattints ide
Elmondta, hogy a munkaügyi hivatalok által szervezett képzések egyáltalán nincsenek összhangban a munkaerő-piaci igényekkel, így aztán azok a pénzek, amelyeket a munkanélküliség felszámolására fordítanának, nem hasznosul. Az Európai Unió által a cigányság felemelkedésére biztosított támogatások sem jutnak célba, az útjuk szinte ismeretlen. A közvélemény minduntalan arról értesül, hogy milyen nagy összegeket fordítanak a fenti célokra, s a valóságban marad a cigányság hátrányos helyzete. Ezt már Brüsszelnek is szóvá tette az általa vezetett szervezet, kérve, hogy vizsgálja felül az unió, az e-célra fordítandó pályázati pénzek sorsát, illetve hasznosulását.
A hallgatóság egyetértéséről biztosította Kertész Lórántot.
A témát lezárva, Alföldi Andrea levezető elnök bemutatta
Morva Judit közgazdászt, az egyesület társelnökét, aki a Magyar Szociális Chartát
képviselte Malmöben az ötödik Európai Szociális Fórumon. A társelnök beszámolt arról, hogy a fórum résztvevői örömmel üdvözölték a magyar nők csatlakozását az Európai feminista Egyesüléshez. A fórumon Magyarországról is százan vettek részt, különböző szervezetek képviseletében. Tizenöt szemináriumon tartottak előadást a népek önrendelkezéséről és a nemzeti kisebbségi jogokról, megélhetésről és elszegényedésről, civil kontrollról és részvételi demokráciáról, alternatív gazdálkodási formákról, női esélyegyenlőségről és prostitúcióról, lakhatási jogról, környezetvédelemről. Az európai civil tanácskozás résztvevői a dolgozók megélhetését fenyegető legsúlyosabb fejlemények közé sorolták a nemzetközi pénzügyi válságot, az áremeléseket, a közszolgáltatások privatizálását.
Európa szerte azt tapasztalni, hogy beszűkítik a demokratikus szabadságjogokat, fokozzák az elnyomást, katonai intervenciókat hajtanak végre, támaszpontokat létesítenek. Mindezt ez olyan világban, amelyben tovább mélyül az egyenlőtlenség, és egyre szaporodnak a megélhetési gondok. Az ESZF mozgalmai szerint a negatív folyamatokat békepolitikával, a népek jogainak tiszteletben tartásával, az igazságosságért, a demokráciáért és a környezet védelmében folytatott új politikával kell feltartóztatni. A kiadott nyilatkozat itt olvasható: Kattints ideprint .
A több napos rendezvényen 10-15 ezren vettek részt. Záróakkordjaként szombaton több ezer fő részvételével fegyelmezett, incidens nélkül lezajlott tüntetést tartottak a békéért, az emberi és a társadalmi jogokért.
Morva Judit elmondta még, hogy a hazai sajtó nem foglalkozott megfelelően a rendezvénnyel, annak ellenére, hogy a magyarok részvételi aránya és a felvetett témák hordereje nagyobb media-nyilvánosságot indokolt volna.
A sajtó közömbösségének tényét Szilágyi Jánosné a Társadalmi Demokráciáért Mozgalom vezetője és Gold József Márton a Civil Parlament elnöke is megerősítette. Egyúttal mindketten felelevenítették az előző Európai Szociális Fórumokon és a világfórumon megélt élményeiket, bizonyítva, hogy a világban növekvő elnyomás ellen civil összefogással, regionális érdekek megfogalmazásával és érvényesítésével kell szembeszállni. Az Európai Feminista Kezdeményezés Egyesület létrejöttét és munkáját éppen ilyen megfontolás alapján támogatják.
Morva Judit beszámolóját és a hozzászólásokat nagy érdeklődés fogadta, amit az asztal mellől röpködő, esetenként kétkedő kérdések bizonyítottak.
A beszámoló után még néhány fontos szervezeti közlésre is sor került. Az óra mutatója messze elhagyta már az este nyolcat, de még zajlott az ismerkedés, beszélgetés, s ez még tovább is eltartott volna, ha a vidéki: salgótarjáni, karancslapujtői, dunaújvárosi, dunakeszi résztvevőket nem sürgette volna a hazaindulás ideje.
A találkozó résztvevői
Vissza
